Önbizalmad a belső ragyogásod

Adomány

Útmutató

Keresés a honlapon

Oszd meg!

Ez az a nap!

Gyógyítás

Mini-chat

Látogatóink

Block title

Önbizalmad a belső ragyogásod

Nem tudom, elgondolkodtál-e már azon, barátom, hogy ideérkezésed után a legelső, amit el akarnak venni tőled az az önbizalom? 

Hatalmas, teremtő lényként érkezel, tiszta tudattal, tiszta lélekkel. Érkezéseddel felforgatod a világot. Nem ismered a hazugságot, nem ismered a megalkuvást, nincs filozófiád, nincs vallásod. 

Csak hited: önmagadban és az emberekben.

Még nem tudod, hogy a világ, amelyben élsz, tele van sötétséggel, s fénylényed éppen azért van itt, hogy világíts, melegíts! Hogyan is tűrné a sötét világ a te ragyogásod? Minden erejével azon van, hogy elvegye fényedet. A legegyszerűbb módja ennek, ha elhiteti veled: ha szürkévé válsz, ha nem lógsz ki a sorból, élni hagy. 

 Ahogy múlnak az évek, lassan-lassan beállsz a sorba, de furcsa módon nem érzed jól magad! Megismersz önmagát egyedül üdvözítőnek kikiáltó, jó pár vallást, jó pár filozófiát, elvégzel jó pár „önismereti” tanfolyamot, de valahogy ez a belső nyugtalanság újra és újra visszatér. Mindaz az önbizalom, amit megszereztél, elillan újra és újra.

Mondd, kedves barátom, mikor engedted meg magadnak utoljára, hogy felerősödjön benned lelked hangja? Az egyetlen, igazi tanítómestered. Mert még mindig vallom, amit már leírtam: a legnagyobb mestere te vagy saját magadnak!
Vagy hányszor hallgattattad el magadban, mondván,: na, így nem lehet dönteni, ezzel a vesztembe rohanok.

Igen, a világ azt akarja elhitetni veled, hogy ha önmagad vagy, ha önmagad adod teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből, akkor a vesztedbe rohansz. Hogyan is kezelhetne téged másképp, hogyan is érhetné el, hogy önmagad rabszolgája légy? Mert tudnod kell: te nem a világ, te önmagad rabszolgája vagy. Ha önmagad ellen élsz, naponta erőszakolod meg saját magadat. De mondd csak, ki kényszerít téged erre? 

Mélyen él bennem életemnek az a pillanata, amikor egy séta közben kimondtam magamnak: elég volt! Elég volt a szerepekből, elég volt az álarcokból- önmagam akarok lenni! Azt hiszed, nem féltem? Azt hiszed nem éreztem magam nagyon egyedül? De igen! Mégis-mégis ott volt bennem a belső késztetés, ami vitt és vitt előre, és életemben először megláttam az Istent. Ott, belül, magamban. Akkor vált világossá számomra, hogy Isten csak akkor elérhető számunkra, ha önmagunk vagyunk. Akkor vált világossá számomra, hogy amit a vallások tanítanak egy végtelen, körmönfont hazugság. Akkor döbbentem rá, hogy az ima az én belső csendben történő eggyé válásom a Teremtővel. Akkor döbbentem rá, hogy hatalmas, teremtő erők vagyunk mi valamennyien, a fény gyermekei. Akkor döbbentem rá, milyen hihetetlenül értékes vagyok – s az vagy te is – azok vagyunk valamennyien.

Azt tanácsolom hát, kedves barátom: térj vissza önmagadhoz, a te belső utadhoz, a belső ragyogásodhoz. Soha többé nem fogsz félni, soha többé nem fog érdekelni, mit gondol rólad a világ. Nem korlátoz semmi sem a vágyaidban, sem a cselekedetidben, sem a sikereidben. Mert önmagaddá válsz. Az vagy, akinek érkeztél.
S az legyőzhetetlen, fénylő, örök ragyogás.

Gergely Zsóka

 

Klubtagság

Iratkozz fel!

Hírlevél

Neked szól!

Itt vagyunk!

A fejezet kategóriái

Statisztika


Online összesen: 4
Vendégek: 4
Felhasználók: 0

Naptár

«  Május 2017  »
HKSzeCsPSzoV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031

Block title