Cikkek katalógusa

Oszd meg!

Keresés a honlapon

Adomány

Útmutató

Mini-chat

Látogatóink

Block title

Főoldal » Cikkek » Sprituális tanítók » Vegyes

Jon Kabat-Zinn - Elengedés
Elengedés

Az „elengedés” korunk egyik legelcsépeltebb new age-es közhelye. Elnyűtt fogalommá vált, mellyel nap mint nap visszaélnek. Mégis olyan erőteljes belső mozdulatról van szó, mely megérdemli, hogy megvizsgáljuk – akár klisé, akár nem. Valami alapvetően lényegest tanulhatunk meg az elengedés gyakorlásából.

Az elengedés éppen azt jelenti, amit kifejez. Meghívás arra, hogy az ember ne ragaszkodjon semmihez, legyen szó egy elképzelésről, tárgyról, történésről, egy adott időszakról, nézőpontról vagy vágyról. Az elengedés tudatos döntés: teljes elfogadással átadjuk magunkat a kibontakozó jelen pillanatok áramlásának. Az elengedés azt jelenti, hogy elengedjük az elnyomást, az ellenállást vagy a küzdést, cserében valami sokkal erőteljesebbért és egészségesebbért. Ez utóbbi abból jelenik meg, hogy engedjük: a dolgok legyenek azok, amik, és nem esünk az irántuk érzett vonzalom vagy idegenkedés csapdájába, az „akarom”, „szeretem” és „nem szeretem” „ragadósságába”. Hasonló ez ahhoz, mint amikor kinyitod a kezed, hogy eleressz valamit, amit eddig szorítottál.

De nem csak a külső történésekre vonatkozó vágyainkba ragadunk bele. És nem is csupán kezünk szorít olyan erősen. A tudatunkkal ragaszkodunk. Saját magunkat ejtjük csapdába, saját magunkat akadályozzuk azzal, hogy – gyakran kétségbeesetten – ragaszkodunk szűk látókörű nézetekhez, öncélú reményekhez és kívánságokhoz. Az elengedés valójában arra utal, hogy azt választjuk, átlátszóvá válunk: meglátjuk erős vonzódásainkat és idegenkedéseinket, valamint a tudatosság hiányát, ami miatt ragaszkodunk ezekhez. Az átlátszósághoz az szükséges, hogy hagyjuk a félelmeknek és a bizonytalanságoknak, hogy kifussák magukat a teljes éberség mezején.

Az elengedés csak akkor lehetséges, ha éberségünk és el-fogadásunk segítségével képesek vagyunk közelebbről megvizsgálni, mennyire elakadhatunk, s ha lehetővé tesszük önmagunk számára, hogy felismerjük a szemüveget, amelyet olyan öntudatlanul becsúsztatunk a megfigyelő és a megfigyelt közé, s amely azután megszűri, kiszínezi, eltorzítja és átalakítja a látásunkat. Megnyílhatunk ezekben a csapdákat jelentő pillanatokban, különösen akkor, ha képesek vagyunk tetten érni őket az éberségben, és felismerjük, hogy saját hasznunk hajszolása közben mikor ragadunk bele a törekvésbe és a ragaszkodásba vagy éppen az ítélkezésbe és az elutasításba.

A csendesség, a belátás és a bölcsesség csak akkor jelenik meg, amikor bele tudunk helyezkedni a pillanat teljességébe úgy, hogy semmit se kelljen keresnünk, semmihez se kelljen ragaszkodnunk, és semmit se kelljen elutasítanunk. Ez egy igazolható állítás. Próbáld ki csak szórakozásképpen! Figyeld meg, hogy amikor egy részed erősen ragaszkodni akar, akkor az elengedés nem tölt-e el mélyebb elégedettséggel, mint a ragaszkodás?


Forrás: http://ursuslibris.hu/content.php?content=407
Kategória: Vegyes | Hozzáadta:: Zsóka (2012-03-06)
Megtekintések száma: 866 | Hozzászólások: 3
Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]

Klubtagság

Iratkozz fel!

Hírlevél

Neked szól!

Itt vagyunk!

A fejezet kategóriái

Statisztika


Online összesen: 19
Vendégek: 19
Felhasználók: 0

Block title