Cikkek katalógusa

Oszd meg!

Keresés a honlapon

Adomány

Útmutató

Mini-chat

Látogatóink

Block title

Főoldal » Cikkek » Tanmesék - történetek » Tanmesék - történetek

Nem tudhatod...

Egy nap, mikor elsős voltam a gímiben, egy srácot láttam az osztályomból hazafelé gyalogolni. , Kyle-nak hívták. Úgy tűnt, mintha az összes könyvét cipelte volna. Azt gondoltam magamban: "Miért Vinné haza valaki az összes könyvét pénteken? Biztos egy eminens. "Kellemes hétvégét terveztem (bulik és focimeccsek a haverokkal), így hát megráztam a vállamat, és továbbmentem. Ahogy sétáltam, láttam, hogy egy csapat fiú közeledik felé. Odafutottak hozzá, kiverték a könyveit a kezéből, és elgáncsolták, úgyhogy teljesen piszkos lett a ruhája. A szemüvege elrepült, és körülbelül 3 méterre a füvön Landolt. Felnézett, sa szeme kimondhatatlan szomorúságot tükrözött.
Odasiettem hozzá, és ahogy a szemüvegéért kúszott, könnyeket láttam a szemében. Ahogy átnyújtottam a szemüvegét vigasztalni próbáltam. : "Azok a srácok csirkefogók, igazán büntetést érdemelnének." Rám nézett és így szólt: "Köszönöm." Hatalmas mosoly ragyogott az arcán. Azon mosolyok egyike volt, amely igazi Halat tükrözött.
Segítettem neki felszedni a könyveit, és Megkérdeztem, hol lakik. Kiderült, hogy nem messze tőlem. Furcsa volt, hogy soha nem láttam errefelé eddig, mire azt válaszolta, hogy magántanuló volt. Soha nem barátkoztam magántanulóval ezelőtt. Egész hazafelé vezető úton beszélgettünk, segítettem vinni a könyveit. Igazán aranyos srácnak találtam. Megkérdeztem, hogy akar-e szombaton velem és a barátaimmal focizni, ő igent mondott. Egész hétvégén együtt voltunk és minél inkább megismertem Kyle-t annál jobban megszerettem őt, akárcsak a barátaim.
Eljött a hétfő reggel, és Kyle Ugyancsak hatalmas könyv halommal igyekezett az iskola felé. Megállítottam, majd így szóltam: "Hé, fiú, igazán komoly izmaid lesznek, ha mindennap egy rakás könyvvel cipekedsz!" Ő csak mosolygott, és átadta a könyvek felét nekem. A következő négy évben Kyle és én a legjobb barátokká váltunk.
Amikor végzősök lettünk, mindketten a Főiskolán kezdtünk gondolkodni. , Kyle Georgetown mellett döntött, én Duke-ba készültem. Tudtam, hogy mindig barátok leszünk és a távolság soha nem fog gondot okozni. Ő orvosnak készült, nekem pedig, jó esélyeim voltak a fociösztöndíjra.
, Kyle mondta a búcsúbeszédet az osztályunkból. Állandóan azzal húztam, hogy eminens. Nagyon örültem neki, én nem tudtam volna kiállni oda, és beszélni.
Eljött a várva várt nap. , Kyle-t figyeltem. Nagyszerűen festett. Egyike volt Azon srácoknak, akik önmagukra találták a gimnázium évei alatt. Az arca kikerekedett és valóban jól állt neki a szemüveg. Sokkal több randevúja volt, mint nekem. Néha tényleg féltékeny voltam rá.
Ez is egy ilyen nap volt. Láttam rajta, hogy ideges a beszéde miatt. Szóval barátságosan hátba veregettem, és bátorítottam. "Hé, fiú, nagyszerű leszel." Ugyanolyan hálásan nézett rám, mint akkor és mosolygott. "Köszönöm" - mondta.
Ahogy nekifogott a beszédének, megköszörülte a torkát és belekezdett.
: "Nagyszerű alkalom ez leginkább arra, hogy köszönetet mondjunk azoknak, akik átsegítettek ezeken az éveken. A szüleinknek, a tanárainknak, a testvéreinknek, talán az edzőnek, de legjobban a barátainknak.
Azért vagyok legtöbb itt, hogy elmondjam nektek: az, hogy barátja vagy valakinek, a legnagyobb ajándék, amit csak adhatsz neki. A legtöbb elmondok egy történetét. "
Csak figyeltem a barátomat, és hitetlenkedve hallgattam, ahogy elmondja a legelső napot, Amikor Találkoztunk. Azt tervezte, hogy véget vet az életének a hétvégén. Elmondta, hogy kipakolta az öltözőszekrényét, hogy az anyukájának később ne kelljen megtennie, és az egészet összeszedte és vitte haza.
Ekkor rám nézett és kicsit elmosolyodott. "Hála az égnek, megmenekültem. Megmentett a barátom, attól, hogy megtegyem a kimondhatatlant. "Hallottam, hogy csodálkozással teljes moraj fut végig a tömegen, ahogy ez a jóképű és népszerű srác a leggyengébb pillanatáról beszélt nekünk. Láttam, ahogy az édesanyja és édesapja engem néznek és ugyanazzal a hálás mosollyal mosolyognak rám. Egészen addig a pillanatig, nem fogtam fel ennek a mélységét.
 
Soha ne becsüld alá a cselekedeteid erejét. Picinyke egy gesztussal, mozdulattal megváltoztathatod egy ember életét. Vagy jobbá, vagy rosszabbá.
 
Isten azért ad másokat az életünkbe, hogy hatással legyünk rájuk. Keresd Istent a másikban!
"A barátok olykor angyalok, akik felsegítenek bennünket, ha úgy tűnik, hogy szárnyaink már nem képesek repülni."
Mutasd meg a barátaidnak, mennyire törődsz velük!
A tegnap történelem, a holnap rejtély, a ma ajándék.

Kategória: Tanmesék - történetek | Hozzáadta:: Zsóka (2015-03-02)
Megtekintések száma: 343 | Hozzászólások: 1
Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]

Klubtagság

Iratkozz fel!

Hírlevél

Neked szól!

Itt vagyunk!

A fejezet kategóriái

Tanmesék - történetek [145]
Emberi történetek

Statisztika


Online összesen: 26
Vendégek: 24
Felhasználók: 2
CsillagVirág, anikonagy

Block title