Cikkek katalógusa

Adomány

Keresés a honlapon

Oszd meg!

Gyógyítás

Mini-chat

Látogatóink

Block title

Főoldal » Cikkek » Új utakon » Életünkről

Ajtó az istenihez
...Ha valaki meghal - valaki, akit ismertél, akit szerettél, akivel együtt éltél, aki része volt az életednek - akkor valami benned is meghal. Persze, az illető hiányozni fog. Űrt érzel utána, ez természetes. De ugyanez az űr átalakítható egy ajtóvá. És a halál: ajtó Istenhez. A halál az egyetlen olyan jelenség, amely nem áldozata az emberi korrupciónak. Ezen kívül az ember minden mást meghamisított, mindent beszennyezett.

Egyedül a halál maradt szűzen, hamisítatlanul, érintetlenül az emberi kéztől. Az ember meg szeretné hamisítani ezt is, de nem tud vele mit kezdeni, nem tudja magáévá tenni. A halál annyira megfoghatatlan - hogy megismerhetetlen maradt. Az ember nem tud mit kezdeni a halállal, képtelen felfogni, nem tud tudományt faragni belőle, Ezért a halál még tiszta, és jelenleg az egyetlen ilyen dolog a világon.

Használd ki ezeket az alkalmakat. Amikor a halál váratlanul belép a tudatodba,  akkor az egész életedet értelmetlennek érzed. És az úgy is van! A halál felfed egy igazságot. Amikor hirtelen szembetalálod magad a halállal, akkor teljesen kicsúszik a talaj a lábad alól. Hirtelen ráébredsz, hogy ez a halál utalás a te halálodra is. Minden halál mindenki halála. …

Évszázadokon keresztül azt tanították nekünk, hogy a halál az élet ellen van, hogy a halál az élet ellensége, hogy a halál az élet vége. Ezért vagyunk tele félelemmel és nem tudunk ellazulni, ezért vagyunk képtelenek átadni magunkat a halálnak. De ha nem tudsz ellazulni, ha nem tudod átadni magad, akkor egész életedben feszült leszel, mert a halál nem választható el az élettől. Az nem az élet vége - az valójában a crescendo, az élet tetőpontja. És ha félsz a tetőponttól, akkor persze képtelen vagy...soha nem tudsz ellazulni az életben sem, mert mindenfelől a halál leselkedik rád, meg vagy rémülve.
Aki fel a haláltól, az alvás közben sem tud felengedni, mert az alvás is egy'kishalál', amely minden este eljön. Aki fél a haláltól, fél a szerelemtől is, mert a szerelem is halál. Aki fél a haláltól, fel az orgazmus élményétől is, mivel az orgazmusban az ego meghal. Aki fél a haláltól, az mindentől fél, így mindenről lemarad….

És ehhez az kell, hogy megismerj magadban valami hihetetlenül csodálatosat; valamit, ami túl van a halálon. Az ember csak akkor tud felolvadni a halálban, ha felismerte önmagában a halhatatlant.

Ha nem fogadod el a halált, akkor csak egy 'fél' leszel, egy darab leszel, aszimmetrikus maradsz. Amint elfogadod a halált, rögtön kiegyensúlyozottá válsz. Ha ezt elfogadtad, akkor mindent elfogadtál: a nappalt és az éjszakát, a nyarat és a telet - a fényt éppúgy, mint a sötétséget. Ha mindkettőt elfogadtad, az élet mindkét polaritását, akkor egyensúlyba kerülsz. Békés leszel, egésszé válsz.
És ha az egészre mint egységre gondolsz, akkor ebből a halál sem maradhat ki. Az élet szép, s a halál éppoly szép. Az élet áldásos, s a halál is áldásos a maga módján. Az élet gyümölcsöző, de a halál is gyümölcsözik.

Mindent, amit az Isten ad, mélységes hálával kell fogadni - még a halált is. Csak akkor leszel vallásos, ha mindent hálával elfogadsz, ha mindent feltétel nélkül elfogadsz. A halál az egyik legszentebb szentség - hamisítatlan, még szűz...

Részlet Osho: A halál a képelt ellenség című könyvéből, melyet itt tölthetsz le>>>




Kategória: Életünkről | Hozzáadta:: Zsóka (2011-06-15)
Megtekintések száma: 282
Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]

Klubtagság

Meghívó!

Iratkozz fel!

Hírlevél

Neked szól!

Itt vagyunk!

A fejezet kategóriái

Új utakon [33]
Sose nézz vissza!
Életünkről [10]
Ha a válaszokat keresel

Statisztika


Online összesen: 12
Vendégek: 12
Felhasználók: 0

Block title