Cikkek katalógusa

Keresés a honlapon

Spiritualitás

Oszd meg!

Iratkozz fel!

Hírlevél

Mini-chat

Látogatóink

Block title

Főoldal » Cikkek » Új utakon » Új utakon

Egyetlen út

Egyetlen út áll előtted, s ez a saját utad. Ezen az úton még soha nem járt, és nem is fog senki. Ez csak a tiéd. A tüskés bokrokon neked túljutnod, ha túl nagy a bozót, neked kell rendet vágnod. Nem teheti meg senki, csak te, egyedül. 

S mivel ez a te utad, csak te tudhatod, hogyan lépkedj rajta. 
Persze, sokféleképpen dönthetsz. 

Dönthetsz úgy, hogy másik úton, mások nyomában jársz, de ekkor egész életedben árnyék leszel, üres leszel. Mindig felüti benned a fejét az elégedetlenség, a boldogtalanság. Dönthetsz úgy, hogy egy mások által kitaposott ösvényre lépsz, de tudnod kell: ha zsákutcába vezet, akkor te is zsákutcába jutsz. A kitaposott ösvényeket sokan kedvelik. Sokan haladnak rajta, szorosan egy irányba. Nem is látják a többi ösvényt, mely itt-ott hívogatóan felbukkan, ez az egyetlen, ami a szemük előtt van: egy zárt, ismert világ. Nincs semmi meglepetés – de ezáltal öröm sem. Nincs semmi új. 

Bármit határozol el, mi szeretnél lenni, mit szeretnél végezni, ha mások nyomdokain haladsz, csak egy másolat leszel. Egy hamis utánzat. Nincs az a cselekvés, nincs az a mozdulat, nincs az az érzés, ami két emberben ugyanolyan lenne. Ettől oly nagyszerű a létezés: hogy egyedi vagy, egyedi lehetsz, szabadon. Ettől lehetne tarka, színes a világunk, csodálatos és meglepetésekkel teli, ha mindenki a saját útját járná. Gazdagítani magadat, a létezést csak a saját utaddal tudod. 

Minden ember alkotónak születik, tele fantáziával –míg közbe nem szól az elme. Csak emlékezz arra, mennyi terv, mennyi szép álom megfordult már a fejedben, amiről gyorsan le is beszélted magad. Pedig egyetlen olyan terv, egyetlen olyan álom sem születik meg benned, amit ne érhetnél el. Mert ami megszületik benned, ami a lelked mélyén visszacseng, ahhoz minden adottság is benned szunnyad. Halkan. Csendesen. S te ezt a halk sugallatot nyomod el, amikor hallgatsz az elme kiáltozásaira. Csak az elme fél. Te sosem. Te újító vagy, a saját utadat kereső, saját magát megmutatni vágyó. Az elme szereti a megszokottat, a tömeget, az elme szeret megbújni, az elme utálja a kockázatot. Az elme nem tud mit kezdeni az újjal, mert nincs rá válasza, megzavarodik, összekuszálódik, s visszahúz a megszokottba, a régibe, arra az ösvényre, ahol már oly sokan tülekednek. Ott érzi jól magát. Csak te érzel ürességet, kiábrándultságot, unalmat, csak te nem tudod, mi és hol romlott el. 

Sosincs késő, hogy a saját utadra lépj. Lehet, hogy eleinte félsz, mert szokatlan dolog azt tenned, amire szíved szerint születtél, amihez igazán húz a szíved. Lehet, hogy félsz, mit szólnak a többiek. Egyetlen dolgot tarts mindig szem előtt: az életed a tiéd, s csak magadnak tartozol felelősséggel. Ez a legnagyobb felelősség. Minél boldogabbá, elégedettebbé tesz a saját utad, annál több boldogságot tudsz adni másoknak. Minél több öröm ér az utadon, annyival több örömet tudsz megosztani. 

Csak a saját utadon tudod felfedezni és megismerni magad. Csak ezen az úton férkőzhetsz közel magadhoz, mert ez az út az, amely megmutatja az igazi valóságodat. 
Az összes többi a mások útja. Azokon csak szerepeket játszol, csak egy álarcosbál az egész. A saját utad egy nagy kaland, egy nagy felfedezés. 
A saját utadon jól érzed magad. Igaz, kihívás. Igaz, bátorságot igényel. 
De megéri! 

Gergely Zsóka 

Kategória: Új utakon | Hozzáadta:: Zsóka (2016-05-08)
Megtekintések száma: 145 | Hozzászólások: 1
Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]

Ajándék!

Klubtagság

Támogatás

Neked szól!

Itt vagyunk!

A fejezet kategóriái

Új utakon [33]
Sose nézz vissza!
Életünkről [10]
Ha a válaszokat keresel

Statisztika


Online összesen: 12
Vendégek: 12
Felhasználók: 0

Block title